Az OECD tagállamai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 első negyedében az előző év azonos időszakához képest. A hazai reálbér 15,6 százalékkal esett vissza, a csökkenés mértéke négyszeresen haladja meg a 38 tagú OECD felmérésbe bevont 34 tagállamában mért átlagos csökkenés mértékét. Az OECD friss munkaerőpiaci jelentéséből az is kiderül, hogy a vállalatok nyeresége Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (61%) 2023 eleje és 2019 vége között az ebből a szempontból vizsgált 29 OECD-országban, igaz, a bérköltség emelkedésének mértéke is jelentős volt (34%), ami a második legmagasabb mutatónak számít.
Évente 60 ezer fővel nőhet az Európai Unión kívüli országokból érkező szakképzett bevándorlók száma Németországban – legalábbis ezt reméli a berlini kormány attól a napokban elfogadott jogszabálytól, amely a németországi munkavállast könnyíti meg a nem uniós tagállamokból érkezők számára. A reform célja, hogy enyhüljön a szakemberhiány Németországban. Tavaly közel kétmillió üres állást tartottak nyilván Európa legnagyobb, elöregedő gazdaságában.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Szlovákia gazdasága a korábban vártnál lassabb ütemben fog növekedni 2024-ben, miután az idei évben nem volt túl jó a teljesítmény - derül ki az ország pénzügyminisztériumának frissített előrejelzéséből.
Továbbra is a viszonylag pesszimista gazdasági elemzők közé tartozom. Bár a magyar gazdasággal kapcsolatos növekedési várakozások az elmúlt hónapokban kissé romlottak, rajtam kívül továbbra sem sokan várnak idén 0,5%-os visszaesést. A korábbiaktól eltérően viszont immár lehetségesnek tartom, hogy az év végére az infláció egyszámjegyűre csökkenjen, bár ehhez továbbra is számos kedvező feltétel fennmaradását tartom szükségesnek. Végül, de nem utolsó sorban az új EU-transzferekhez való hozzáférést is inkább csak jövőre és részlegesen tartom valószínűnek. Ebben az aggodalmamban, miszerint a magyar kormányzat valós megállapodási készsége is kétségessé vált, azonban már sokan osztoznak.
Az a várakozásunk, hogy a következő 5-6 évben ki fog alakulni egy 500-600 ezres mínusz a hazai munkaerőpiacon három tényező miatt - vetítette előre a Portfolio-nak adott nagyinterjújában Zakor Sándor. Az üzletemberrel egyszerre beszélgettünk Magyarország legfontosabb munkaerőpiaci trendjeiről, valamint az MTK terveiről és a profi fociról. Zakor Sándor ugyanis a legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég, a Prohuman, valamint az NBI-be visszajutó focicsapat tulajdonosa. Úgy vélekedett, hogy lehetnek még belső tartalékai a magyar munkaerőpiacnak, de az sem fenntartható, hogy bizonyos országrészek kiürülnek. Ebből a szempontból Debrecen most tipikusan egy állatorvosi ló. Mindezek mellett szóba került a külföldről érkező munkaerő kérdése is, valamint a magyar bérszint. A vállalkozó úgy vélekedett, hogy a hazai béreknek le kell követniük a konkurens országokban tapasztaltat, mert egy idő után Magyarország nem lesz vonzó célpont a külföldi munkavállalók szemében, Romániával szemben például teljesen megszűnt a bérkülönbség. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy a tartós munkaerőhiány csökkenti az ország versenyképességét, fennállhat ugyanis ilyenkor az a veszély, hogy egy termelő cég más országba települ át. A cégcsoport tervei között megemlítette a tőzsdére lépést és ezzel kapcsolatban konkrét elképzelése is van Zakor Sándornak, aki már két fiatalabb társának adta át a magyarországi tevékenység operatív írányítását. Az MTK egy szerelemprojekt, melynek kapcsán azt vallja: ha valaki azt mondja, hogy ebből pénzt lehet csinálni, az hazudik.
A GDP lassulása ellenére a hazai foglalkoztatás növekedett az elmúlt negyedévekben, azaz megváltozott a GDP és a foglalkoztatás közötti kapcsolat előjele - írják inflációs jelentésükben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászai. Bár a munkakereslet továbbra is jelentős, különböző ágazatokban, vállalati méretkategóriákban eltérő reakciókat figyelhetünk meg. A munkaerőpiac válságállósága egész Európában megfigyelhető jelenség, és több lehetséges okra vezethető vissza.
A várakozások szerint ma a Fed átmenetileg leállítja a több mint egy éve tartó, negyven év óta a legszigorúbb kamatemelési ciklusát. A hangsúly az átmeneti szón van, a piaci várakozások szerint a Fed ugyanis júliusban tovább emelhet. Minden az addig beérkező inflációs és munkaerőpiaci adatokon múlik, de az eddigi közlések nem könnyítették meg a jegybankárok dolgát. Ma előrejelzések is érkeznek, ezek segíthetnek bepillantást nyerni a központi bank terveibe.
Már több mint 220 ezer külföldi él Magyarországon, számuk évente tízezres nagyságrendben emelkedik. A legtöbben szomszédos, illetve más európai országból jönnek, de az elmúlt években nőtt az Ázsiából érkezők száma is. A következő években nőhet a hazánkban élő és dolgozó külföldiek száma. Ha elérjük a régiós átlagot, akkor abból könnyen 600 ezer hazánkban élő külföldi adódik.
Miközben a globális munkanélküliség mértéke idén várhatóan a koronavírus-járvány előtti szint alá, 5,3 százalékra csökken, addig az alacsony jövedelmű országok lemaradnak a Covid-válság utáni felzárkózási folyamatban a foglalkoztatás terén – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentéséből. Az emelkedő adósságszintek ugyanis aránytalanul nagy mértékben sújtják a fejlődő országokat, ami tovább súlyosbítja a magas és alacsony jövedelmű országok közötti foglalkoztatási szakadékot. Ez nemcsak a munkanélküliségi adatok, hanem azon indikátor terén is megmutatkozik, amely azt mutatja meg, hogy mennyi a dolgozni kívánó, de állással nem rendelkezők aránya. Ez a mutató az alacsony jövedelmű országokban 21,5 százalékot tesz ki, míg a magas jövedelmű államokban 8,2 százalékot.
Egy magyarországi régió is bekerült az Európai Unió legalacsonyabb munkanélküliségi arányával bíró régiói közé. A közép-dunántúli régióban tavaly ugyanis 1,7 százalékos rátát mértek, ami a harmadik legjobb eredménynek számít az EU összes (242) régiója között.
A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható. Az OECD-előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 2,5%-kal emelkedik. A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom. Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. Miközben arra számítanak, hogy jóval magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a kormány várakozása.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyelőre nem látja elegendőnek az amerikai hitelezés mérséklődését ahhoz, hogy a Fed változtasson a kamatpolitikáján a szervezet vezetője, Kristalina Georgieva szerint – írja a CNBC. Az IMF vezére szerint a Fednek még van teendője.
Patrick Harker, a Philadelphiai Federal Reserve elnöke csütörtökön azt mondta, hogy bár a magas infláció "kiábrándítóan lassú" ütemben csökken, az amerikai jegybanknak talán nem kell sokat emelnie a kamatokat, hogy siettesse a folyamatot. Véleménye szerint a júniusi ülésen szinten kell tartani a kamatokat, majd megvizsgálni, a magas kamatok hogyan hatnak az inflációra.
A várakozásokat alulmúlva, csak 232 000-re nőtt az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban, mindez pedig azt mutatja, hogy az amerikai munkaerőpiac még mindig feszes.
Rekordalacsony szintre csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben áprilisban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése szerint.
Kínában rekordmagasra emelkedett a fiatalok munkanélkülisége, a főiskolát végzettek közül sokan kénytelenek alacsony fizetésű munkát vállalni, vagy beérik a képzettségi szintjüknél alacsonyabb szintű munkával.
A gazdasági recesszió ellenére is stabil a hazai munkaerőpiac: a foglalkoztatottak száma közel 4,7 millió fő, miközben a munkanélküliség is alacsony szinten maradt.
A magyar-szerb együttműködés munkaerőpiaci dimenziója is megerősödhet, ugyanis nagy a kereslet a vendégmunkásokra a helyiek által be nem töltött magyarországi munkahelyeken - mutatott rá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban.
